2010. március 31., szerda

Az én gyűrűm


Igazából unom már a blogolást, de ezt még mindenképpen fel akartam tenni. Tündikém. Én ezt a gyűrűt az utolsó karcolásig ismerem, csak nem tudom, honnan. Teljesen elképedtem, mikor megláttam a borítékban. Lehet, hogy valamelyik mesekönyvünkben volt? Nem emlékszem. Nem vagyok egy ékszermániás, de ettől odavagyok.

2010. március 30., kedd

Szantúr




http://www.youtube.com/watch?v=gpJMcL9tVrs

Egy Jordi Savall lemezen hallottam először, hogy is zenélnek ezzel a perzsa hangszerrel. Rögtön lenyűgözött és azóta is libabőrös leszek a hangjától, na meg attól, ahogy játsszák: a feszes ritmusú részek, csendek, hirtelen nekiiramodások váltakozása, mindez tökéletes fegyelemmel.

2010. március 29., hétfő

A világ meséi


Ma este a szokásos rutin helyett meséztünk egy kicsit.

http://www.youtube.com/watch?v=1cUs74pIR1E&feature=related
Ez az egyik kedvencem: A varázsecset (sajnos csak 3 perc van fenn belőle a YouTube-on...)

Kirikou és a boszorkány



Ritka jó mesefilm volt, egy időben VHS-en néztük sokat.

2010. március 28., vasárnap

Ókút


Szabó Magda: Ókút c. könyvét olvasom. Annak ellenére, hogy egy író minden történetet - gondolom- önmagán szűr át, egy ilyen önéletrajzi ihletésű könyvet biztosan nehéz megírni: nincs ki mögé bújni És mégis fontos.
Végig Te jártál az eszemben, Tünde, meg a gyerekeid. Hogy a tehetség nem hagyja lerázni magát.

2010. március 23., kedd

Maradék


Abból a rengeteg filmből, amit az ember élete során megnéz, alig marad valami emléke. Nem arról beszélek, hogy el tudom-e mesélni a kedvenc filmjeim történetét, vagy fontosabb szereplőket, inkább azokról a kis semmiségekről, amik megragadtak. Átnéztem a facebook-on a kedvenc filmjeim listáját és átgondoltam, mi is maradt emlékezetes mindebből. Kb. ennyi: egy nézés, szemvillanás, díszletek, cserépedények koccanása, bicskapattintás, parketta alá szorult nyüszítő kiskutya, és főleg hangok, ilyesmik. A többit a rendszeres tévézés, na meg az élet, apály-dagály szépen elmosta. Nem tudom, másokkal hogy van ez.
Most azt játszom (egy darabig), hogy ha látok egy jó filmet, beírom a telefonomba egy évvel későbbi emlékeztetőbe, és akkor leírom ide, vagy egy füzetbe, mire emlékszem.

2010. március 22., hétfő

A szakács, a tolvaj...


Ezt a filmet néztük tegnap este (már jó régen felvettük, csak eddig halogattuk a megnézését). Nagyon brutális. Szerettem volna róla írni egy kicsit, de találtam egy sokkal jobbat, íme:

http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4713

2010. március 20., szombat

Novus


Teljesen kétségbe vagyok esve. Ákos sulijában két hete nincs fűtés, ki lett kapcsolva, mert az iskola nem tudta kifizetni a horribilis számlákat. Ez nem jelenti azt, hogy nincs tanítás, minden nap csinálnak a gyerekeknek programot: hol az osztályfőnök lakásában folyik az óra, hol kiállításra mennek, nem lézengenek a srácok.
Félek, ha ez így megy tovább, és bezárják az iskolát, megint elvész valami, amire büszkék lehetnénk. Valami emberi próbálkozás arra, hogy létezhessen egy közösség, ahol az információ és érték-áramlás oda-vissza történik, amiből mindenki profitál. Akkor is, ha ez nem egy tökéletes rendszer, hogyan is lehetne? A család se tökéletes, a társadalom se tökéletes, de a szándék azért nem mindegy.
Itt vagyunk persze mi, a szülők, akik támogathatnánk az iskolát, ha nem forgatnánk ki már hónap közepén a zsebeinket amúgy is. Közben a NOVUS alapítványi díja feleannyi, mint egy szolidabb vidéki, alapítványi gimnáziumnak, a többiről ne is beszéljünk.

2010. március 19., péntek

Mondjátok meg...

Reggel gyorsan lekaptam a polcról Szabó Magda: Mondjátok meg Zsófikának c. könyvét útravalónak. Pestre menet Lacival utaztam, úgyhogy nem vettem elő, inkább elgyönyörködtem kicsit a gőzölgő szántóföldekben és élveztem, hogy kettesben lehetünk.
Hazafelé jövet kezdtem el olvasgatni, de nem sokra mentem a könyvvel: folyamatosan csorogtak a könnyeim közben. (Hullámzóóóó kedélyek?...) Annyira hasonlít a kislány az én Zsófimra. Jószívű és kifinomult, rejtőzködő kis lény. szeretem.


2010. március 18., csütörtök

Csencs




Ez a csinos, hosszúcombú legény Csencs. WoW karaktere egy jóbarátomnak. Még írok róla.

2010. március 16., kedd

Gendzsi regénye




Edwin O. Reischauer : Japán története c. könyvből egy kis részlet:
" A kana szótagábáécé terjedelmesebb irodalmi alkotások létrehozását is lehetővé tette japán nyelven. A 10.században elbeszélések, útinaplók és esszék jelentek meg, néha igazán kitűnő, irodalmi japán nyelven. Az esetek többségében a művelt férfiak, középkori európai "kollégáikhoz" hasonlóan, lenézték és komolyabb irodalmi célokra alkalmatlannak tartották az anyanyelvüket, s ezért elbeszéléseiket, értekezéseiket és hivatalos dokumentumaikat inkább kínaiul írták; ám a császári udvar rendszerint hiányosabb műveltségű, a kínai írással hadilábon álló hölgyei számára nem maradt más irodalmi kifejezőeszköz, mint a saját anyanyelvük. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy míg a férfiak roppant komoly dolgokat vetettek papírra rossz kínaisággal, addig feleségeik azzal kárpótolták magukat hiányos műveltségükért, hogy jó japán nyelven írogattak mindenfélét - és mellékesen megteremtették Japán első prózairodalmát.
A felvirágzó japán próza első aranykora a 10. század végére és a 11. század elejére esett. A szerzők többsége gondtalan és tétlen életet élő udvarhölgy volt, a leggyakoribb irodalmi kifejezési forma pedig a napló, szintén jól megtűzdelve rövid költeményekkel. Néhány ilyen napló utazásokról számol be, de a leggyakoribb témát az akkori udvari életre jellemző intrikák, ceremóniák, s persze a véget nem érő flörtök és szerelmeskedések kínálják. A korszak kimagasló műve azonban mégsem egy napló, hanem egy rendkívül hosszú regény, a Muraszaki Sikibu által a 11. század elején írt Gendzsi monogatari (Gendzsi regénye), amely szerelmi kalandokról és a képzeletbeli Gendzsi herceg pszichológiai fejlődéséről mesél. Ez a mű nem csupán a világirodalom egyik legfőbb műfajának legkorábbi darabja, de japán eredetijében is és Arthur Waley és Edward Seidensticker remek angol fordításában is a világirodalom egyik legnagyszerűbb alkotása."

2010. március 13., szombat

Személyi kultusz...








Ákos ezekkel a Vegetás zacskókkal szokta kifigurázni Dóri felém irányuló rajongását. A kis gonosz:)))

2010. március 12., péntek

Frenák


Találó. Néha téved, de legalább gondolkodik, alkot.

Mag


Mindig sérthetetlennek hittem magam, a szerencse kegyeltjének, meg se fordult a fejemben, hogy bármikor bajom eshet.
Tegnap találtam egy meggymagot a gyümölcslevesemben. Mielőtt bárki azt hinné, hogy ez egy lényegtelen apróság, hadd közöljem, hogy mióta Lacival együtt élünk, tehát kb. 18 éve ő szokta ezeket a haszontalan kellékeket a tányérjára szedni. (Nem direkt, előzékenységből persze.) Eddig azt hittem, nem vagyok babonás, pedig de. Így kezdődik a balszerencse áradása. Először egy meggymag, aztán jönnek a szálkák a halban, meg a többi... Jó lesz vigyázni.

2010. március 8., hétfő

Sara K.

Unalmas bejegyzések helyett egy kevésbé unalmas zene. A Ball 'n Joint-ot kerestem, de nincs fenn a YouTube-on. Képet most nem teszek fel, mert vagy csúnya, vagy hazug, amiket találtam. (A zenéjét egyébként nagyon szeretem.)

2010. március 3., szerda

Vanina

Stendhaltól olvasom a Vanina Vanini elbeszéléskötetet. Erős történetek, de a fordítás nem valami ihletett. Nem fanyalgásból írtam, tényleg szenvedek tőle.