2010. március 23., kedd

Maradék


Abból a rengeteg filmből, amit az ember élete során megnéz, alig marad valami emléke. Nem arról beszélek, hogy el tudom-e mesélni a kedvenc filmjeim történetét, vagy fontosabb szereplőket, inkább azokról a kis semmiségekről, amik megragadtak. Átnéztem a facebook-on a kedvenc filmjeim listáját és átgondoltam, mi is maradt emlékezetes mindebből. Kb. ennyi: egy nézés, szemvillanás, díszletek, cserépedények koccanása, bicskapattintás, parketta alá szorult nyüszítő kiskutya, és főleg hangok, ilyesmik. A többit a rendszeres tévézés, na meg az élet, apály-dagály szépen elmosta. Nem tudom, másokkal hogy van ez.
Most azt játszom (egy darabig), hogy ha látok egy jó filmet, beírom a telefonomba egy évvel későbbi emlékeztetőbe, és akkor leírom ide, vagy egy füzetbe, mire emlékszem.

2 megjegyzés:

Alma írta...

jaj, de cuki teknős, ma reggel én is megsímogattam a mi kis görög teknősünket(mint mindig, amikor én etetem)

ixchel írta...

Imádom őket!