Ez van.

Lehet, hogy tévedés volt ez az egész masszőrösdi . Nem tudom jól eladni magam. Lehet, hogy ideje lenne szembenézni a ténnyel, hogy az se egy nagy szám, ahogy masszírozok, meg nincs is rá igazi igény. Az embereknek nincs pénze, és a testükről egyébként se hajlandóak tudomást venni. Megtömik mindenfélével aztán lesz, ami lesz. Nem önigazolásképpen, de annyira örülök, hogy megtanultam ezt a kétféle masszázst, napi szinten látom, mennyire jót tesz a családtagoknak. A lányoknak még inkább lazító, kényeztető, Lacin látom igazából, mennyire jót tesz, mennyivel erősebb, ruganyosabb a rendszeres masszázsnak köszönhetően. Ez van. Az a baj, hogy semmilyen szempontból nincs legalizálva a tevékenységem. Nincs állandó helyiségem, az irodám egy átjáróház. Ide-oda szoktunk bezárkózni, ha valaki masszíroztatni jön. Meg aztán mindenki nagyon tart a félreérthető helyzetektől. Szóval ebben a formában ez nem megy és kész.

Beigli

Meg kell örökítenem a legújabb diótöltelék-receptemet. A lényeg, hogy a dió kb.egynegyedét pirított, karamelizált, ledarált zabpehellyel pótoltam ki. Egyszerűen tökéletes. A kis mocsok beiglik sajnos szétrepedtek, mert a tészta túl lágy lett, szóval esztétikailag megint nem az igazi, de az íze...

Flegma

A gyógyszergyárak részvényeinek az árfolyama biztosan nem a magamfajták miatt fog az egekbe szökni. Ha meg is veszek ezt-azt, egyszerűen elfelejtem bevenni. Egyhavi porcerősítő nekem egy évig elég (így persze nem sokat ér).A fogamzásgátló tabletta szedését sem elsősorban egészségügyi okokból hagytam el - életveszély volt... De most: két hete szedek (többé-kevésbé) napi rendszerességgel egy B6 vitamin-gingko giloba-magnézium komplex (és forte) készítményt. A hatás lenyűgöző: sokkal kiegyensúlyozottabb lettem, valahogy minden gördülékenyebb lett, olajozottabb. Ma (!) megnéztem az összetételét, kis cseles. Nem csak a fent említett összetevőket tartalmazza, hanem macskagyökér-kivonatot is. Lehet, hogy nem vettem volna meg, ha figyelmesen elolvasom a doboz hátoldalát a Rossmannban, de most már mindegy. Így is jó.

Aggályok

Egészen rászoktam erre a hangoskönyvezésre. Egész nap monitor előtt dolgozom, ezért estére már eléggé fáradt a szemem. Ha nem világít a szemembe, amit olvasok, egyszerűen elalszom. Hiába friss még az agyam, ha a szemem fáradt, kampec az esti olvasásnak. Tegnap este, mikor Laci meccset nézett, a gyerekek meg elvoltak a facebook-világban, meghallgattam Hamvas Béla Babérligetkönyvét. Nagyon szeretem, ahogy a szavakkal bánik: plasztikus, illatos és kívánatos minden sora. Egyetlen bajom vele, ahogy a Nőről beszél. Ő, aki annyira ellenzi a személytelen hozzáállást bármihez, teljesen tárgyiasítva beszél a Nőről. Imádja, de fel sem tételezi, hogy szellemi partnere lehet. Ez annyira zavar. De azért iszom minden szavát: elgondolkodtat, felfrissít, pihentet, gyönyörködtet.   

Lutri

Úgy tűnik, megint válaszút elé érkezik az életem munka terén. Nem komoly krízis, nem arról van szó, hogy az utcára kerülök-e. Talán csak vaklárma, de nagyon meggyőzőek a hírek: a főnökömet áthelyezik egy másik szervezeti egységhez, vissza a jó öreg BRFK-ra. Nem törvényszerű, de szokás a rendőrségnél, hogy ilyenkor a titkárnők is követik a főnöküket. Akár maradhatnék is, persze ilyenkor felmerül a kérdés: aki a főnököm helyére jön, annak van-e titkárnője és ha igen és hozza, mi várható. Ha realizálódik a helyzet (és ez itt gyorsan megy), el kell döntenem, mit lépek. Szeretem a mostani csapatot, imádok velük lenni. Az elmúlt csaknem egy év alatt többé-kevésbé mindenkivel sikerült egy jó munkatársi kapcsolatot kialakítani, megkockáztatom, hogy van olyan, akivel a viszonyunk szinte baráti. Ahová állítólag áthelyezik, egy nagyon forró pont, a 2012-es átszervezés óta tuti bukta, a szerkezete és az agyonhajszolt, kicsontozott állomány állapota miatt kínkeservesen tud némi eredményt produkálni.

Itt lenne ő főosztályvezető, én meg a titkárnője. Helyek, pozíciók, amikre sosem vágytam: közel kétszáz emberrel tartani a kapcsolatot, ez a nagyüzem, nem nekem való. Szerencsére ismerős vagyok ott, akik ismernek, kedvelnek. 

Annyi hülye főnököm volt már és ez a mostani is elég rutintalan vezető, de kedvelem, mert kiáll az embereiért, jól átlátja a helyzeteket. Nekem arany életem van mellette, gyakorlatilag bármit tehetek, kérhetek, persze nem is élek vissza ezzel. Szóval nem csak őt sajnálom, hanem a magam érdekeit is védem valamilyen szinten. Semmiképp nem akarok áldozatot hozni, csak akkor megyek, ha úgy érzem, hogy megéri.

Mivel a szervezeti egység, ahol dolgozom, szintén bármikor széthullhat, igen nehéz racionális döntést hozni. Volt már rá példa, hogy egész osztályokat állítottak válaszút elé: mennek kerületi nyomozónak, vagy elhagyják a céget. Nem lehet kiravaszkodni a választ. Most van szükség intuícióra, ez eddig is bevált. Befelé figyelek. Legyen meg a Te akaratod.

Decemberi menetrend

Itt a december, és nekem még 9 nap szabadságom van. Ideje lassítani! A nyári őrület után ideje visszapumpálni a családi életünkbe azt az energia-tartalékot, amit sajnos muszáj volt elherdálni. Talán még nem késő. 

Minden valóságosan eltöltött nap áldás. Ebből a megfontolásból kiírtam magamnak a karácsony előtti hetet és ráadásképpen most csináltam egy hosszú hétvégét.

Pénteken elmentem végre Vácra. Most tudatosult bennem, hogy évek óta nem láttam az unokaöccseimet. Tulajdonképpen alig van kapcsolatom az egész családommal. Robival akkor beszélek, ha valamit hoz vagy visz, Tündével főleg telefonon érintkezünk. Sárival, Tamival is ritkán találkozunk, de mivel Almával és Ákossal tartják a kapcsolatot, viszonylag érzem. Ők, és Anyu hozzák-viszik többnyire a híreket és ápolgatják a két család között a kapcsolatot. Eddig anyagi okokra hivatkozva mondtam le az utazásról, de most kiderült, hogy ez csak Kingával kapcsolatban áll, Tündét Vácon meglátogatni egyáltalán nem nagy kunszt. 50%-os kedvezményem van a MÁV-on és buszon, olcsóbb, mint a BKV...

Huh...nagyon nehezen oldódom. Barnus szinte végig magázott, de sokkal jobb társalgónak bizonyult, mint én. Cukifalat  volt és milyen tájékozott! Csak néztem. 

Bernát meglátott és első blikkre összetévesztett Emesével. Nem csoda: magas, barna hajú, középkorú nő, én meg szökőévente (se) jelenek meg. Most döbbentem rá, mennyire elszigetelődtem a legközelebbi rokonaimtól. Még nem tudom, pontosan hogyan, de ezt meg kell törni. 

A hétvége villámgyorsan eltelt, advent első vasárnapjával egyetemben. A vallásos tartalmaktól kiüresedve az advent is elveszíti minden jelentőségét, suta próbálkozás a koszorú készítés és egyebek. Engem végtelenül feszélyez az a nyomás, amit mindenfelől érzek, főleg, mert egyébként nem tudom értelemmel megtölteni az üresen kongó formákat. Ami megváltást adhatna a képmutatás alól, az előre kigáncsolja a meghitt adventi időszakot is. Egy kibúvó akad: az ajándék készítése, ami semmiképp nem helyettesíthető az ajándék vásárlásával. Sajnos nem készültem elő megfelelően alapanyagokkal, úgyhogy advent első vasárnapja kuka, de még van három, úgyhogy nincs minden veszve. 

1.) Szombaton jön a mikulás, vagyis veszünk egy rakat csokit. 

2.) 20.-án Almának szülinapja lesz, ráadásul a huszadik :) Kerek évforduló, valami ütőset ki kell találni, aminek lehetőleg örül. Ez teljes egészében rám fog hárulni, mert Laci ilyenkor már olyan, mint egy alvajáró, nem rossz szándékból, hanem egyszerűen annyira lesokkolja a gond, amit a karácsony költségei okoznak, hogy erre már nem marad szabad agytekervénye.

3.) 21.-én házassági évfordulónk lesz. Valami jelképes ajándékot kell addig találnom neki, aminek örül is. Nehéz, mert nekem alig van pénzem, amire szüksége van, megveszi magának, szóval ez jó kis agytorna így karácsony előtt. Csoki lesz a mindent megédesítő megoldás, valami aszalt gyümölccsel, borral.

4.) 24.-e karácsony. Az idén kivettem a karácsony előtti hetet, hogy ne idegbetegen esünk be a fa alá. Ez persze azt jelenti, hogy mindketten itthon leszünk, vagyis a szabadság első pár napjára jellemző összeszokási jeleneteket most érdemes lenne mellőzni, különben légy kerül a levesbe, hogy szépen fejezzem ki magam.

5.) 26.-án hivatalosak vagyunk anyósomékhoz, Budakalászra. Velük szerencsére egész évben ápoltuk a viszonyt, úgyhogy minden esélyünk megvan egy meghitt napra.

Ellenben a másik anyósomékkal, akiknél pünkösdkor voltam utoljára. A nyári őrület után szeptemberben próbáltam egy közeledési kísérletet tenni, de elég rövid úton le lettem állítva. Megsértődtek. Azóta nem volt kedvem újfent próbálkozni, de nagyon sajnálom az egészet.

27-28: szombat, vasárnap

29-30 dolgozom.

31.-e szilveszter, még ki tudja, hogyan, kivel. Anyu a jó ég tudja, hazajön-e Dániából. Aput szerintem meg se tudom látogatni, csak januárban.
Kis lépésekben haladok. Ma kitakarítottam a konyhát, még a falakat is lemostam. Ami nagyon bevált: takarítás közben youtube-on hangoskönyveket hallgatni. Ma: Leslie Lawrence: Sindzsa szemének a második fele, utána: Hamvas Béla: Silentium...nagyon élvezetes és elgondolkodtató!