Hrabalt olvasok és imádom.

Almavers

Édesanyám, anyukám, 

Jól figyelj most rám.

Van már együtt annyi sztorink, 

mint hajléktalannál forint.

Emlékszel még, mikor elszöktem

új lakhelyen, négyévesen?

Azt akartam, büszke légy rám:

"Milyen bátor, okos nagylány!" 

Emlékszel a halálmenő-

kormányülő bicikliutakra?

Ha nem bíztál volna bennem, 

Fele sztorim lenne nekem,

S a másik felét füllenteném...

...ha nem nevelted volna belém, 

hogy hazudni csúnya dolog.

Különben jönnek boszik, koboldok,

és eladnak a trolloknak.

Hiába tiltakoznék, 

hogy vigyenek már haza,

hazugságból volt ár elég!

A rókás bögréből innék megint, 

az öledbe feküdnék, míg boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Anya...

Megint elaludtál...

Nem bíznék rád semmit, Te csapnivaló őrszem.

Csak a gyerekkorom

Megint és megint.

S míg Te kimerülten

az igazak álmát látod, hadd legyek én őrszemed, hű tulipánod.

Anyák napja

M. barátnőmmel nézelődtünk tegnap a KÖKI-ben. 

M: El ne felejtsek virágot venni magamnak anyák napjára, amit a lányok majd ideadhatnak.

Én: ????

M: Én még egyszer azt a cirkuszt, ami nőnapkor volt, mikor Bogikám megkérdezte, hogy "Apa, te nem hoztál virágot anyának?" nem szeretném átélni. Mi van, ha megint kérdez valamit és egész nap majd a csapkodás meg a pofavágás lesz? Kizárt dolog. Te is süssél csak szépen valami süteményt a családnak.