"Ez a jó ízlésű embereket
gyönyörködtető, kiváló könyv ennek a felbecsülhetetlen értékű drágaköveket
rejtő óceánhoz hasonló férfinak a szerelem szította parancsából, örömszerzés
céljából íratott.
Élt hajdan egy
Trailókjacsandra nevű király, a Hold-nemzetség sarja, tisztaszívű, aki
nagylelkűségéről volt híres és arról, hogy ellenségeit forró hevességű tűzzel
égette el.
Volt annak egy
Gadzsamalla nevű fia, aki a háborúban mindig győzedelmeskedett az ellenség
felett, a béke idején sok szép tulajdonságát bizonyította, s akinek dicsősége a
holdsugarak folttalan fényességével vetekedett.
Az ő fia a fenséges nagy
költő, a végtelenül sok művészetben jártas, híres királyi bölcs, Kaljánamalla írta
ezt a szép nők seregének kedves Anangaranga című könyvet.
A bölcsek eltérő
véleményeit áttanulmányoztam, leszűrtem lényegüket, és most mindezt közreadom,
hogy mostantól fogva a nőkkel folytatott szerelmi játék művészetében
szenvedéllyel elmerült férfiak szüntelen odaadással sajátítsák el.
Az értéktelen,
káprázatszerű világban az egyetlen lényeges dolgot – az őzszeműek élvezetéből
származó gyönyört – egyenlőnek tudták a Brahmától elnyerhető legnagyobb
boldogsággal. Azok az emberek, akik ostoba elméjükkel nem képesek
megkülönböztetni a nők különböző fajtáit, s a szerelem tudományában is
járatlanok, olyanok, mint az állatok: megszerzik ugyan a nőt, de a gyönyört nem
érik el.
Csak az az ember ér el
mindent felülmúló sikert, aki megértette a legfőbb igazságot, aki a szerelem
tudományának ismerője, aki a különféle gyönyörszerző módszerekkel, szerelemtől
hajtva, naponta boldoggá teszi a szerelmes nő lelkét."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése