Diosana

 Csuda ez az egész album, lelkileg nagyon porhanyós állapotokra ajánlott. A szöveg is csak a zenéjéért érdekes, mint a réges-régi mondókáknál. Varázslás történik ugyanis!

Önmagát folytatva

 

I. (Elpakolja gyereke gyerekkorát)

Állt a létra tetején, dobozokat pakolt a legfelső polcra.

Játékok, füzetek, ruhák, kacatok dobozokba elpakolva,

Egy egész kinőtt gyerekkor belefért azokba a dobozokba.

Állt a létra tetején, lemászott újabb dobozokért,

A dobozokba egy egész kinőtt gyerekkor belefért.

Ahogy rakta a polcra, és mindegyikbe sorban belenézett,

Megperzselődve zsugorodtak semmivé az évek.

Mellkasában tompa nyomást, és feljebb, toroktájt,

Hiába tagadná, észlelt valami szorítást, sőt fojtást.

Ettől az egész váratlanul annyira nehéz lett,

Hogy megrendült ott fenn, vagy alatta a létra,

És amit a kezében tartott, szétesett darabokra.

II

(Nem pakolja el saját gyerekkorát)

Máshol, egy másik szekrény legfelső polcán, más dobozokban,

Bár soha nem nézte meg, lehet, hogy az ő gyerekkora is ott van.

Soha nem akarta látni, nem kellett belőle semmi,

Soha nem akart azokból a dobozokból semmit elővenni.

Úgy indult el, hátrahagyva mindent, mintha menekülne,

Azt képzelte, hogy van mit, kapkodva mentette magát.

Ne hajlítsa vissza, ne emlékeztesse semmi, mindent elhajigált.

Nem mindent, egy gyerekkori rajzát, tűzben álló alak,

Hogy emlékeztesse, hogy nem akar emlékezni, zsebregyűrte.

Valaki elpakolt utána is, de mintha tudatos feledés-köd

Fedte volna el a részleteket, többé nem gondolt az egész ügyre.

Így aztán ez sem jutott eszébe sem akkor, sem később."

Ferencz Győző: Önmagát folytatva (2009). A Szakadás című kötetéből.

Ez a vers jutott eszembe, mikor szombaton rendekaptam a kisházat és a nagyhirtelen, vagy kevésbé hirtelen kirepült gyerekek holmijait pakolgattam. Tényleg mennyire pánikszerűen hagytuk hátra mi is a gyerekkorunkat és nemcsak a tárgyakat. Idő kell, míg az ember megint bele mer nézni ezekbe a "dobozokba" és ha megteszi, abból lesz az igazi nyereség.

Spirituális ételek 3- :D

 

Spirituális ételek 2. - Dahl

 Fotó később lesz, most nincs kedvem lopni. 

Bevallom, nem vagyok spirituális beállítottságú ember. De azért van bennem egy rész, ami elrugaszkodik a kézzelfogható valóságtól. Ez a részem örül neki, mikor dahlt főzök. Olyan érzés számomra ennek az ételnek az illatait megérezni, mintha Isten tenyerén ülnék.

Ez is egy nagyon egyszerűen, gyorsan elkészíthető étel, hálás vele foglalkozni. 

Hozzávalók: 

250 gr vöröslencse

1 hámozott paradicsom konzerv, nyáron egy jó nagy friss paradicsom

1 fej vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1-2 evőkanál garam masala

1 kis doboz kókusztejszín

chili

A vöröslencsét megmosom, na jó, egy kicsit néha be is áztatom, leszűröm. 

A vöröshagymát olivaolajon felteszem dinsztelődni. Hozzáteszem a chilit és egy picit együtt pirítom. Hozzáöntöm a vöröslencsét  és kb. ugyanannyi vizet és kicsit együtt főzöm. Hozzáöntöm a pradicsomot és a garam masalát. A garam masaláról egy szót...nagyon intenzív fűszer, de nem kell tőle megijedni. Nekem az a tapasztalatom, hogy annak a mennyiségnek, amire először gondolok, kb. a másfélszeresét kell beletenni a dahlba, hogy igazán finom legyen, mert így állnak össze az ízek. Mikor a lencse megpuhult, akkor adom hozzá a kókusztejszínt, ezzel már csak pár percig főzöm és kész.

Rizst szoktam hozzá főzni, de bármilyen lepénykenyérrel nagyon finom.

Spirituális ételek 1 - jollof rice

Nem akartam blogolással tölteni a szabad estét, de ebben a novemberre emlékeztető, esős időben úgy gondoltam, megosztom ezt az erőt adó Nyugat-afrikai receptet. Én a ghánai verziót, annak is a leggyorsabban elkészíthető változatát szoktam főzni, de érdemes utánanézni, mennyiféle módon készülhet még. 

A recept alapja a gyömbér, hagyma, fokhagyma, chili, a jó minőségű, hosszú szemű rizs, a hámozott paradicsom és a rákos húsleveskocka (ezt én szójaszósszal pótoltam, így is jó lett).  Készülhet hússal, hallal, tenger gyümölcseivel. Persze, amennyiben hússal készül, akkor a puhulási időt érdemes belekalkulálni a főzési időbe.

Olivaolajon dinsztelni kezdem a vöröshagymát, hozzáadom a karikákra vágott gyömbért és a chilit, együtt pirítom velük. Persze sózom. A fokhagymát ennek a pirítási fázisnak a végén adom hozzá. Ekkor belekeverem a konzerv tonhalat/tenger gyümölcseit/ halfilét és ismét együtt sütöm. Rövidesen jöhet mellé a paradicsom és a szójaszósz (leveskocka). Összeforrósítom az egészet és hozzáöntöm a rizst. Mint egy rizottót, úgy kell főzni, a vizet (kb. 1-1,5-ször annyi legyen, mint a rizs) fokozatosan adagolva, nehogy szétfőjön a rizs. 

Már az étel készítése közben is felpezseg az emberben valami nagyon jóleső energia: melegséget és tetterőt ad egy ilyen hideg, esős napon. Tűz és föld.