2019. november 2., szombat

Vegán vacsik


Persze én még mindig nem vagyok vegán, de mivel a családban mindenki más az, nem tehettem jobbat, mint hogy beletanultam a vegán konyhaművészetbe egy kicsit és jól tettem, mert nemcsak irtó izgalmas, hanem nekem is megoldotta egy sor egészségi problémámat, hogy túlnyomórészt ilyesmiket eszem. A sajtfüggésem már a múlté, a húsevés kuriózumszámba megy és nagyon élvezem. Igen ritkán élek vele.
 Eleinte gond volt, hogy miket tegyünk a kenyérre. Nekem persze nem, mert akkoriban nem ettem kenyeret: ha éhes voltam, bedobtam egy darab sajtot egy almával, vagy 10 deka tepertőt egy kis paprikával, paradicsommal, vagy egy olajos halat némi salátával és viszlát.  De a többiek! Itt egy kis gyűjtemény. 


Jönnek a hideg, téli hónapok, színrelépnek a tápláló gyökérzöldségek. A legújabb kedvencem ez a répás céklasaláta. Gyakorlatilag fillérekből megvan és percek alatt.

3 sárgarépát
2 céklát
meghámozok. lereszelek.
1 fej lilahagymát félkarikákra vágok
napraforgómagot szárazon pirítok
pici sóval, balzsamecettel, extraszűz olivaolajjal összekeverem az egészet.
A fodros salátát csak közvetlenül fogyasztás előtt teszem rá és egy kis balzsamecet-szósszal meglocsolom. Akkor lenne igazán cool, finom és tápláló, ha megint csíráztatnánk és valami csírát tennék a saláta helyett a tetejére, de most nem érzek magamban elég energiát és kitartást a napi többszöri öblögetésre. Majd egyszer.
Tökmagolajjal is finom!

A másik nagy kedvenc kenyérrevaló nagy meglepetésemre a zöldhagymás tofukrém, erről talán már írtam egyszer. Szintén filléres és imádja a család. A marinált tofut zöldhagymával, kis sóval, borssal, némi növényi tejjel az aprítóban összekrémesítem. Minimális kalóriát tartalmaz és szinte semmi zsírt, ami nekem ugyan nem szempont, de a lányok nagyon hálásak érte. Én azért szeretem, mert finom.
Most jutott eszembe, hogy füstölt tofuból pirított dióval is finom lenne, almával vagy szőlővel. És egy pohár cserszegi fűszeressel persze ;) 

Mogyoróvajas-keserűnarancslekváros kenyér. Nekem így igazi fétis, de a narancslekvár némileg helyettesíthető szeletelt almával, azzal a tudattal, hogy ez így biztosan egészségesebb.
Ugyanez pepitában a mézes kenyér sótlan földimogyoróval, szintén isteni. 

Vegán kolbászkrém, recept itt. Én sok chilivel csinálom, folyékony füst nélkül.

És most, hogy itt a tél, jólesnek a meleg, fűszeres vacsorák. Én egyáltalán nem vagyok ellene a gyors megoldásoknak, a konzerv lencséből egy kis garam masalával, chilivel, amaránttal olyan vacsorát lehet rittyenteni 15 perc alatt, amit bármelyik puccos vegán étterem megirigyelhetne.

Néha, nagyon néha kihágásképpen lángosozunk. Mivel erősen meg tudja dobni a kilókat, legfeljebb délután. Laci szokott hozzá feltétet csinálni: uborkát reszel és jó fokhagymásan, szójajoghurttal keveri össze. Erre a mindenevők is gyorsan rá szoktak repülni.

És hát persze a humus, forever. Házilag is érdemes vele bíbelődni, mert gyorsan megvan és sokkal finomabb, mint a bolti. Én nem szoktam itthon áztatgatni, főzögetni, tökéletes a bolti, üveges. Nem olivaolajat, hanem repceolajat használok, mert ütősebb az íze és citromlevet.

Én  a főzéssel is úgy vagyok, mint mindennel: inkább valami gördülékenyen optimális, mint nyögvenyelősen ideális, mert az élet szörnyen rövid és baszhatjuk, ha mégsincs reinkarnáció.

Nincsenek megjegyzések: