2019. november 2., szombat

Tegnapra

"Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt.
Ezer fúvó szélben lakom, 
gyémánt vagyok fénylő havon,
érő kalászon nyári napfény, 
szelíd esőcske őszi estén.
Ott vagyok a reggeli csendben, 
a könnyed napi sietségben,
fejed fölött körző madár, 
csillagfény sötét éjszakán.
Nyíló virág szirma vagyok, 
néma csendben Nálad lakok
a daloló madár vagyok, 
s minden Neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál."

Mary Elizabeth Frye

Nincsenek megjegyzések: