A majdani nyugdíjnak már régen meszeltek, úgyhogy folyamatosan azon töröm a fejem, mire kéne szép fokozatosan átnyergelni, amivel jó sokáig pénzt kereshetek. Nem lehetek titkárnő életem végéig. Nem kérdés, hogy csakis olyasmi jöhet szóba, ami (legalább az elején) lázba hoz, amiben lehet sikerélményem, meg ez a tipikus női hülyeség, hogy még segít is valakin. (Miért kell mindig jónak lenni???) A hajdani csokigyáros ambícióim után új szerelmem a masszázs. Kb. úgy vagyok vele, mint Gombóc Artúr: mindegy, hogy yumeiho, shiatsu, lomi-lomi, vagy egyszerű svédmasszázs, minden érdekel. Azt számolgattam magamban, hogy ha most elkezdem a tanulást, gyakorlást, az átugorhatatlan ingyenéveket is beleszámítva, pont, mire kiöregszem a titkárnősködésből, összejöhet egy olyan vendégköröm, amire alapítva önálló vállalkozásom is lehet. Sőt: mellette is. Ha mégsem, akkor így jártam, de megtanultam valami igazán klasszat.