Van egy fiatal kolléganőm, igazából nem is tudom, hányadán állok vele. Nagyon okos, céltudatos, korából (27) adódóan és mert 2 éve van a cégnél, nem látja át mélységében a rendszert, vakmerő, ifjú forradalmár. Baromi veszélyes mindenkire, pont ezért. Görcsösen szeretne valami egyedit, színeset, valami igazán faszát. Szerelmes a főnökömbe, de tényleg. Első szavára pattan, mindent eminens módon végigcsinál, ragyogó szemmel hozza a pizzát és az összes csillagokat az égről és csak mondja, mondja, mondja a világmegváltó ötleteit. Emiatt a ragyogás miatt kicsit úgy tekintek rá, mint a saját kicsit hibbant gyerekemre. Megmozdul bennem az anyatigris és ha igazságtalanság éri, mindig felcsattanok, tisztára, mint itthon. Nem tehetek róla, reflex. Mi közöm hozzá? Mi?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése