Girappa

Ilyen elánnal vetette magát tesóm, Tünde a szappanfőzésbe pár éve, mi meg csak nézünk, milyen csodák kerülnek ki a keze alól.

Ezt a  8 perces videót akartam szemléltetésképpen feltölteni, de nem megy.

Jelentem

Laci a csajokkal Görögországban nyaral, úgyhogy itt a soha vissza nem térő alkalom a szelektálásra. Anyuval napi tervünk van minden helyiségre, és tartjuk! Bár időnként komoly lelki tusát vívok egy-egy darab sorsán, azért haladunk. 

1.nap: a kicsik szobája

2.nap: Alma szobája és a fenti tároló

3.nap, vagyis ma: konyha, kamra. Persze megint találtam jópár örökbecsű gyerekrajzot, de lefűztem őket egy adriába, szó nem érheti a ház elejét.

holnap: előszoba és a kinti tároló. Na, ez nagyon kemény lesz.

Közben folyamatosan megy a mosógép, hadd ne mondjam, sok rég nem látott zokni-pár adott egymásnak találkozót a ruhaszárítón, most összegömbölyödve várják a gazdáikat. (A mázlisták.)

Hiányzik a család, ma már igazán, pedig jól megvagyunk így hármasban is. Kész szerencse, hogy estére már olyan fáradtak vagyunk, hogy csak beájulunk az ágyba.

Ha az ember minden évben végezne egy ilyen alapos szelektálást, egészen szellősen ellehetne az otthonában. Sokadszorra vallom be: szeretem a rendetlenséget. Látszólag ellentmond ennek, hogy szeretek rendet rakni, takarítani is, egyrészt, mert ritkán történik meg, hogy végigcsutakoljam a házat, mondhatni: eseményszámba megy, másrészt mert arra gondolok közben, hogy mi mindent lehet majd mindazzal csinálni, amit megtaláltunk, rendberaktunk. Ma például szinte az összes Hully Gully kártyát megtaláltam, csengőstül. És még: több készletnyi filctoll, ami fog, és mindenféle papírok. Sakk-készlet innen-onnan, a méregdrága töltőceruzám, a Van Gogh-os noteszem, amit Tündétől kaptam. Mágnesek, üveggolyók, amikből sosem lehet elég és hasonló kincsek. A Hasznos kacatok, izék feliratú dobozom tetejét alig bírtam becsukni, márpedig ez a határ, a többiek csak kihalásos alapon jöhetnek velem.

Jesszus, mindjárt holnap.

Kincsek

Leírom, bár úgyse felejteném el, hogy a kórházban volt szerencsém találkozni az Álompedagógussal. Egy kórteremben feküdtünk, de két napig szinte egyáltalán nem beszéltünk. Akkor valahogy szóba került a hivatása és egycsapásra kinyílt. Egy XVI.kerületi iskola igazgatóhelyettese. Már nem fiatal, de ugyanúgy lelkesedik a munkájáért, a gyerekekért, mint egy pályakezdő.  Autista gyereket visz tanulmányi versenyre, megölelgeti az elsősöket. Vannak az iskolájában törökök, arabok, kínaiak, akiknek először magyarul kell tanulni. Senki nem reménytelen eset náluk. Hát van ilyen?

Mindennél bosszantóbb, hogy az emberek úgy kóvályognak át az életen, mintha örökké tartana.

Ha valaki tartalmas programot szeretne június 7.-én este, ezt merem ajánlani :

http://www.kurt-akademia.hu/kepzeseink/uzleti-gondolkodo-iskola/klub/

egy kis szürkeállomány-zsezsgetés céljából én is mennék, ritka üdítő lehet egy ilyen játékos elmével beszélgetni, de még hallgatni is. Ha nem pont az előtte való nap jönne haza a család másik fele Görögországból, biztosan mennék, így meggondolom.

Zumba

Még négy hétig kímélni kell magam, utána óvatosan elkezdhetek ismét tornázgatni. Nagyon hiányzik egy jó kiadós mozgás! Tegnap jobb híján zumbás videókat nézegettem, akkor találtam ezt az igen tanulságos darabot. Teljesen jellegzetes példája annak, hogyan nem szabad zumba-órát tartani. Ezen az edzésen egyvalaki zumbázik: az oktató, a többiek meg bénáznak. A gyors váltások alatt több-kevesebb sikerrel próbálják lekövetni az oktató mozgását (mert szóbeli segítséget nem kapnak), de mire az egyiket már úgy-ahogy sikerül végigvinni, már jön a következő  gyakorlat és ez még az afro-amerikai génekkel is kemény dió. Minden tiszteletem a rózsaszín trikós hölgyé.

Találtam viszont egy klassz 5 perces reggeli tornát. Edzésnek nem nevezném, de milyen jó lenne így kezdeni a reggeleket:

Jó itthon.

Ez az.

‎"Volt egyszer egy öregember, aki egy oázis szélén üldögélt a Közel Keleten, egy város kapujában.
Egy napon odament hozzá egy fiatalember és megkérdezte tőle:
- Soha nem jártam még itt. Milyenek e város lakói?
Az öreg egy kérdéssel válaszolt neki:
- Milyenek voltak annak a városnak a lakói, ahonnan te jössz?
- Egoisták és rosszak. Ezért örülök, hogy eljöttem onnan.
- Pontosan ilyenek e városnak a lakói is - válaszolt az öreg.
Nem sokkal később egy másik fiatalember közeledett emberünkhöz és ugyanazt a kérdést tette fel neki:
- Most érkeztem erre a vidékre. Milyenek e városnak a lakói?
Emberünk ugyanazzal a kérdéssel válaszolt neki: - Milyenek voltak annak a városnak a lakói, ahonnan te jössz?
- Jók voltak és együtt érzőek, vendégfogadók és becsületesek. Nagyon sok barátom volt köztük, és nehezemre esett elhagyni őket.
- Ilyenek ennek a városnak is a lakói - válaszolt neki az öreg.
Egy kereskedő, aki épp inni vitte a tevéit, meghallotta ezeket a párbeszédeket, és miközben a második fiatalember távolodott, odafordulva az öreghez, vádló hangon így szólt hozzá: - Hogy adhatsz ugyanarra a kérdésére két teljesen különböző választ??
- Fiam, mindenki a szívében hordja a saját világát. Az, aki semmi jót nem talált a múltban, itt sem fog semmi jót találni. Ellenben az, akinek egy másik városban barátai voltak, itt is hűséges és bizalmas barátokat fog találni. Hiszen az emberek nem mások, mint amit mi képesek vagyunk bennük megtalálni."

Azért jó a nagycsalád, mert hatan hatféleképpen válogatunk a lehetséges kaják között. Van egy-két pont, ahol az ízlésünk találkozik, pl .a lasagnét mindenki szereti. A gyümölcslevest is, de pl. olyan szülinapi tortát is nehéz megalkotni, ami mindenkinek ízlene. Ákos szinte full vegás, Alma alig eszik rizst, tésztát, Dóri, Zsófi utálja a gombát, cukkinit és még sorolhatnám. Metszéspontok: olajbogyó, tejtermékek, kakaó. Na és vitán felül: a sajt. A camembert Zsófinak nem ízlik, úgyhogy egy kevésbé karakteres ízű brie-ből készítettem a mai kenyérrevalót.

Hozzávalók: 

10dkg teavaj

125g brie

250 ml habtejszín

1 ek liszt

1 teáskanál só

A vaj feléből és a lisztből, habtejszínből besamelt készítettem, felolvasztottam benne a sajtot, sóztam, botmixerrel simára kevertem. Mikor kihűlt, habverővel belekevertem a vaj másik felét. Szándékosan nem tettem bele semmilyen fűszert, mindenki tegyen hozzá, amit akar. Laci lilahagymával, kétszersülttel ette, de van a kertben snidling, kakukkfű. Körtével, dióval se lenne rossz, vagy áfonyalekvárral, de Dóri és Ákos magos kenyérrel, fűszer nélkül ette, és jelentem, a vacsora megkapta a k...a jó minősítést a családtól.

Que lio