Ma öt kenőkést szedtem ki a tűzhely és a mosogatógép közötti résből, mikor kihúztuk, hogy ki tudjam takarítani. Holnap ünnepeljük Laci születésnapját. Mivel annyira örül, ha rend és tisztaság van nálunk, módszeresen elkezdtem felszámolni a gócokat. Úgy képzeltem, elég lesz, ha kiveszek két nap szabit, ha csak délelőttönként takarítok, szombatra akkor is minden csacsog-ragyog, de úgy tűnik, ez kevés lesz. Ha lenne még egy-két napom, tip-topra varázsolhatnék mindent, de így meg kell elégedni a normál tisztasággal.

Viszont ma délután elkísértem Dórit a központi iskolába zongorát gyakorolni. Sajna, a telefonom pont lemerült, úgyhogy képpel nem szolgálhatok, se hanggal. Szép lassan kezdte el megmutogatni,. mit tud, de látszott rajta, hogy nem nagyon élvezi. Megkértem, hogy játssza kicsit gyorsabban, és ne egy ujjal pötyögjön, hanem készítse elő a többi ujját, hadd játsszanak a többiek is. Majd egymásnak adják a dallamot, és sokkal könnyebb lesz. Kipróbálta és tényleg egyre jobban ment neki és nagyon tetszett  az új móka. A végére simán eljátszott mindent, nagyon ügyes volt.Lehet, hogy kicsit belezavartam a tanárbácsi módszerébe, de az is lehet, hogy segítettem. Majd kiderül.

Olyan jó volt ez a két itthon töltött nap, úgy feltöltött, mint egy nyaralás. Pedig csak itthon voltam. Laci azt mondta, mikor reggeliztünk: "Ideköltözhetnél."