Gyomorsav a nyelőcsőben, szem kipattan
leborul, akár egy mohamedán
Gyógyszerhalom a polcon, egy tablettán fognyom -
anyatej - édes a klonazepám
A wc ben már dúdolja, mint a cigányzenét
hogy megbűnhődte már e nép
Majd a konyhában matat maradék után
A bögrében hűlt tea, felszínén barna celofán.
Az asztalon csíkos tigris szofik, vérpiros szimfóniák
penészes sarokban vázányi műdáliák
Kavargó cigifüst, acetonszagú pára -
betölti a lakást a tv rizsája
Alumínium egyforintos, meg egy régi kokárda
fehér sávja gépzsírsárga
A nyeremény, amit a fiókból kikotor
némi apró - jobbjában reklámszatyor
rajta a divatos szlogen, ami jól idomul a korhoz:
Dolgozz, hogy fogyaszthass, fogyassz és dolgozz
Mellkasi fájdalom , gyalázkodó feliratok a liftben
"Nincsen hangotok" Hát, hangunk az nincsen
Aluljáró neoncsöve rebben, húgyszag, graffiti
a másnapos szorongást lábon hordja ki
Kint plakátokra nyomják ki, hogy éppen kit kell utálni
és poszterekről fenyeget a keresztényi szeretet
de tudja, hogy mindjárt véget ér, nemsokára véget
Csörgeti a fémpénzt, fizet , kortyol :
átöleli a szentlélek.
Csörgeti a fémpénzt, fizet, kortyol:
átöleli a szentlélek
Csörgeti a fémpénzt, fizet, kortyol:
átöleli a szentlélek.
Átöleli a szentlélek...
Elcsitítom végre, ami a bensőmben remeg
Ami összeszorít, gyötör, meglapulva fenyeget
Könnyű leszek, tiszta, végezetül meglelem:
nem érdemlem ki, ajándék a kegyelem.
1 megjegyzés:
azta
Megjegyzés küldése