"Bizony, mondom, az a dadusnéni
többet adott mindenkinél, mikor
szó nélkül megtörölte a kicsi orrát,
és bekötötte a cipőjét,
és nem süvöltött rá,
elesel, te szerencsétlen,
vérezni és fájni fog.
Bizony, mondom, az az eperárus
többet adott mindenkinél,
mikor azt mondta, hagyd csak
a negyven forintot, majd legközelebb,
pedig a vevőnek volt negyven forintja.
Bizony, mondom, az a kasszás
többet adott mindenkinél,
amikor nem vágott pofákat,
tessék csak megkeresni a pénztárcát
nyugodtan, nem sietünk sehová.
Bizony, mondom, az a buszsofőr
többet adott mindenkinél,
amikor nemcsak nem csukta be
orra előtt az ajtót, hanem
a mikrofonba is bemondta,
legyenek olyan kedvesek,
adjanak helyet a kismamának.
Bizony, mondom, az a fociedző
többet adott mindenkinél,
amikor üvöltés helyett a meccs után
azt mondta, gyerekek,
ma ennyi volt bennünk,
lényeg, hogy mindenki odatette magát,
megyünk tovább, jövő hét: új meccs.
Bizony, mondom, az a tanár
többet adott mindenkinél,
mikor nem szemrehányást tett,
hogy lehet ilyen büdös, lusta disznó,
akinek ilyen jók a képességei,
hanem megkérte a srácot,
segítsen ezt az adag füzetet
elhozni a tanáriig,
neki ugyanis nincs elég keze.
Bizony, mondom, az a katona
többet adott mindenkinél,
mikor azt mondta, háromszáz métert
futtok arrafelé, az már a ti hazátok,
én nem láttam semmit, nyomás!
Bizony, mondom, az a kórházlelkész
többet adott mindenkinél,
mikor azt mondta, nézze,
ha egy éjszakán át beolvasott
sírva az Istennek, akkor maga
voltaképp egész éjszaka imádkozott,
aki teremtett, az ugyanis
a szívet vizsgálja,
nem a gyülekezeti anyakönyveket."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése