A legkedvesebb limonádéárus

Életművének mottója lehetne: ha az élet citromot ad, készíts belőle limonádét.

Régen is voltak nehéz sorsok és mindenre rá lehet tenni még egy lapáttal. Pl. Rómában rabszolgának lenni. Rómában nyomorék rabszolgának lenni. Rómában Néró császár idejében nyomorék rabszolgának lenni. Ez volt Epiktétosz, akiből először szabad ember, aztán tehetős ember, majd a sztoikus bölcselet egyik állócsillaga lett, akit Marcus Aurelius is Szókratésszel egy sorban említ. 

A boldogsághoz, boldoguláshoz vezető módszere szinte gyanúsan egyszerű: különválasztani egymástól azokat a dolgokat, amik függetlenek tőlünk azoktól, amikben egyedül mi döntünk. Amik a hatalmunkban vannak, azokat gőzerővel csináljuk, amik nincsenek, azokkal kapcsolatban jobb egy lépést hátralépni. Ezekkel kapcsolatban nem lehetnek még elvárásaink se, nemhogy követeléseink. Mi az, ami a hatalmunkban van? 

"Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hoztunk létre.

Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti őket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek a hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függenek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja őket."

"Mindenki fölött az uralkodik, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megvalósítsa amit amaz akar és elhárítsa, amit nem akar. Aki szabad akar lenni, az ne akarjon és ne kerüljön olyasmit, aminek megszerzése és elhárítása másoktól függ. Ha nem így cselekszik, rabszolgának kell lennie."

Abban van szerintem az igazi potenciál, hogy olyasmire fordítjuk az energiáinkat, amikben csak tőlünk függ az eredmény. Akkor lehetséges a legtöbbet kihozni egy adott szituációból, ha  a nehézségeket alkalomnak tekintjük arra, hogy azok maradjunk, akik vagyunk. 

"Ha valamihez hozzá akarsz fogni, emlékeztesd magad arra, hogy milyen az a dolog. Ha fürödni mégy, vess számot magadban mindazzal, ami a fürdőben történni szokott: lefröcskölik, lökdösik, szidják és meglopják az embert. Sokkal nagyobb határozottsággal fogsz a dologhoz, ha magadban kijelented: fürödni akarok, és magatartásomat is meg akarom őrizni a természetnek megfelelő állapotban. Így járj el minden ügyedben, ha azután valami kellemetlenség ér fürdés közben, ezt a mondást veszed elő: "Nemcsak ezt akartam, hanem a természetnek megfelelő magatartásomat is meg akartam őrizni; de akkor nem őrizhetem meg, ha bosszankodom a történteken."

"Emlékezz arra, hogy színész vagy egy olyan drámában, amilyet a betanítója akar: ha rövidre szabja a szereped, rövid ideig, ha hosszúra, sokáig játszol. Ha a koldus szerepét osztja rád, azt is a természethez hűen alakítsd. Éppenúgy cselekedj, ha nyomorék, uralkodó vagy polgár szerepét osztja rád, mert a te kötelességed az, hogy a rádbízott szerepet szépen eljátszd; a szerep kiválasztása másra tartozik."

"A lényeg, hogy ne feledd, az ajtó nyitva áll. Nehogy a kisgyerekeknél is félénkebb légy, hanem ahogy ők is, ha nem tetszik nekik a dolog, azt mondják, „nem játszom tovább”, úgy te is, ha olyannak látod a helyzetet, mondd azt, hogy „nem játszom tovább”, és távozz! Ha pedig maradsz, hát ne siránkozzál!"