Triggerpontok

Megint masszázstanfolyamra járok, szerencsére. Tegnap a triggerpont-masszázst gyakoroltuk éppen. A tiggerpontok olyan almamag-szilvamag nagyságú kis csomók, amik az izmokban és a fasciákban jönnek létre túlerőltetés, érzelmi stressz, rossz tartás, stb. következtében. Nem különálló csomó, hanem az izomrost egy kis része befeszül és úgy marad. Elég kellemetlen és nemcsak helyi, hanem kisugárzó fájdalmat is tud produkálni. Vannak aktív trigger pontok, amikről tudjuk, hogy hol vannak, mert fájnak. De ott vannak a látens, vagy alvó trigger pontok, amik csak akkor fájnak, mikor valaki rányom, viszont addig is okoznak panaszokat kisugárzó fájdalom formájában. Ezeket a trigger pontokat úgy szokták kioldani, hogy a masszőr szépen körözni kezd felette az ujjbegyével, majd 10-15 másodpercig rányom, te sziszegve vergődsz a fájdalomtól, utána ő szépen elmasszírozza, megnyugtatja az adott területet. Egy alkalommal kettő trigger pontot szabad kezelni, hogy a vendég haza tudja húzni magát a kezelés után. De ami a legjobb, hogy nemcsak ilyen fájdalmas módszerrel lehet kioldani őket (bár ez a leggyorsabb), hanem egyénreszabott jógaterápiával, amivel rászoktatjuk a testet a helyes tartásra, a megrövidült izmokat szépen kinyújtogatja magának a páciens. Ez persze kőkemény munka, de megéri. Aki hosszútávú megoldást szeretne, az kombinálja a kettőt. Végeredményben a jó szokások fogják megmenteni. (Persze így nem lesz visszajáró vendég.)

Nem szeretném ezt valami szájbarágós hasonlattá rongálni, úgyis világos, hogy ez a létezésünk minden szintjére igaz. A kisebb-nagyobb lelki, kapcsolati, hivatásbeli triggerpontok ugyanígy működnek. Csak azért írtam le ezt, hogy dokumentáljam, mi mindenre tanít ismét a test, amibe beleszülettünk. Nem csak egy csomagolás, egy zacskó.