" Miután nagypapa, minden várakozás ellenére, túlélte a Hitler-diktatúrát, végre élni akart. A " Miből éljek meg? " kérdése a legkevésbé sem izgatta, minthogy korábban jóformán a semmiből, a semminél is kevesebből élt. Jóvátételt követelt, nem valamely hivataltól vagy hatóságtól, hanem magától a sorstól. Végre-valahára kizárólag azt akarta csinálni, amire mindig is vágyott: kávéházban üldögélni.
De hogy lehet ebből megélni? A sors nem intézte bürokratikusan az igénybejelentését. Ügynöki állást kínált egy kávéforgalmazó cégnél, és a nagyapának kávéházról kávéházra kellett járnia, hogy megtudakolja, hány kiló kávét rendelnek a következő hétre, és hogy szükség van-e a cég emblémájával ellátott papírszalvétára és előre csomagolt kockacukorra is. Naponta négy-öt kávéházat keresett fel, az egyikben elolvasta a lapokat, a másikban kártyázóknak kibicelt, a harmadikban egy biliárdjátszmában vett részt. Mindenütt ismerte a törzsvendégeket, és ő volt az egyetlen, aki mindegyikben törzsvendég volt. Politikáról és futballról vitatkozott, és kávéházi beszélgetések alapján Bécs összes színházi előadását elemezni tudta, bár be se tette a lábát a színházba. Amikor felkerekedett, hogy az egyik kávéházból átmenjen a következőbe, felvette cége számára a rendelést. Ha délután öt felé hazakeveredett, le sem vette a kabátját, csak odaszólt a feleségének: " Hű, de nehéz napom volt! Gyere Dolly, menjünk a kávéházba!"
(Kiűzetés...stb.)
4 megjegyzés:
Már annál a kommentednél eszembe jutott, hogy milyen jó, hogy nincs autótok, de ide jobban illik: http://pozitivnap.hu/gazdasag/a-jovo-keplete-kevesebb-munka-tobb-elet?fb_action_ids=454293664623412&fb_action_types=og.likes&fb_source=aggregation&fb_aggregation_id=246965925417366
Köszi a linket, szívemből szólt a szerző. Ez a trend adhatna némi tömörséget annak a légvárnak, amit társadalomnak nevezünk.
Honnét az idézet?:)
A Menasse könyvből.
Megjegyzés küldése