2012. július 12., csütörtök

Életem legcudarabb időszakaiban sem cseréltem volna senkivel sorsot, pedig igazán nem voltam jól, ezt elmondhatom. Két kézzel kapaszkodtam a sajátomba. Sose tudtam hosszasan elhinni, hogy nem érnek véget a bajok, a fájdalom. Mindig Isten tenyerén éltem, ha szabad ilyet mondanom.
Alma mondta, hogy a gyermekkori ősbizalom olyan, mint a görögtűz, ahogy kamasszá válik az ember, ez elmúlik. Jó hasonlat.

Nincsenek megjegyzések: