Annyira szeretnék az esti Híradóban igazi híreket látni, hallani. Sokkal jobb érzéssel töltene el, mint az a maszlag, amit naponta rám akarnak tukmálni. Persze érdekes is lenne egy ilyen Híradó, hmmm....

Az egyik kedvenc részem jut eszembe erről, Ottlik Géza: Iskola a határon c. könyvéből

"Valaha, mikor valami baj, rosszízű kitolás, megaláztatás ért bennünket, éppen Szeredy találta ki a megoldást rá: elmesélte. Délután a tanteremben, ha tíz percre kiment a felügyelő altiszt, vagy este az árnyékszéken, ahol mindig összegyűltünk, Dani elmondta újra, eljátszotta egy kicsit hogy hogyan is volt a dolog. S mint egy keleti sámán, afrikai varázsló, ezzel a ráolvasással, vajákolással, egyszerű elmeséléssel elvarázsolta, ártalmatlanná tette, átformálta az egész rosszat, s szinte a szemünk láttára semmisült meg a mérge, szinte érzékelhetően szakadt le lelkünkről gonosz nyomása. Pedig Szeredy sosem humorizált, sosem parodizált, sőt, a lehető legszabatosabban, a valósághoz teljesen hűen foglalta szavakba a történteket. Talán éppen az volt a titka, hogy a teljes és hű valóságot mondta el.

Látszólag mi sem volt ennél könnyebb. Szeredy Dani elmesélte, hogyan is történt, s a zűrzavarból egyszerre rend támadt, a dolgok formát kaptak, s az élet érthetetlensége érthetővé vált."

Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a színház fontosságát: az utolsó szakrális tér, ahol elmondható az igazság.