- Egyre jobban unom a jogászkodást. Ma, miközben egy határozatot írtam, arra gondoltam, miért ne mehetnénk ki Angliába és főzhetnék én kávét, mint régen. Végülis csináltam én ezt már jó ideig és semmi bajom nem lett tőle. Tanulnék egy-két angol szóviccet és azzal szórakoztatnám a vendégeket.
- Meg ki is találnál párat, gondolom.
- Persze, ki is találnék. Erről eszembe jutott egy családi sztori. Népes családunk egyik tagja jó pár éve Németországban él és ott a német nyelv professzora, szóval nem akármilyen fokon beszéli a nyelvet. Pár éve volt egy nagy családi összejövetel nálunk. Az egyik nagybátyám azt gondolta, kitesz magáért és megtanult egy csomó német szóviccet és ezen az összejövetelen, mikor kettesben maradtak, elkezdte ezzel szórakoztatni a híres rokonunkat.
- Szegény, nagyon szenvedett?
- Igen, de nem elsősorban attól, hanem mint később kiderült, azért, mert közben infarktusa volt. Nem tudta, mitől érzi magát olyan furcsán. Kicsit szabadkozott, aztán bevitette magát a kórházba a feleségével, ahol közölték vele, hogy még éppen időben érkezett, mert az imént élt át egy kisebbfajta infarktust. Képzeld, mi lett volna, ha belehal?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése