2010. november 21., vasárnap

Aranyhal

- Képzeld, ma találkoztam X-ékkel, ahogy egy kis társasággal ballagtak a tófürdőhöz. Ma volt Zsolti hamvasztása és most a tóba szórják a hamvait, ahogy kívánta. Arra gondoltam, mivel szomszédok voltunk, ha eljön az ideje, beleszórsz engem a Tőzeges tóba? Az úgyis ott van mellette. Ez mégse olyan intim és ő se lesz annyira egyedül.
- Ez gusztustalan és törvénytelen is. Én biztosan nem fürdök többet abban a tóban. 
- Ugyan már. Több ezer fokon égetik el a hullákat, az élővizekben egyébként is mindig van egy-két döglött hal, madár, béka. Ehhez képes az emberi hamu steril. Mire eljön a nyár, a vízi növények, meg a többi élőlény már régen elbontotta a maradékot.
- Szeretnél olyan halat enni, amelyik emberi hamuval táplálkozott? 
(Csend)
- Na jó, egy feltétellel: ha megígéred, hogy aranyhallá változol és teljesíted három kívánságomat.
- Semmi akadálya, úgyis ezt csináltam egész életemben.
- Nem tudom, ki az, akinek egész héten nem kell főznie, vásárolnia, és akinek a kedvéért olyan kaját vettem hétvégére, amihez hozzá se kell nyúlnia.
........
És igaza van. Fordult a kocka. Ezért nem fáj a hátam már jó ideje, mert ennyi terhet levettek róla. És én szinte észre se vettem.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Végül csak úgy alakult, hogy Neked kellett megcsinálnod a hétvégi kaját, de legalább olyat találtam ki, amit nagyon szeretsz. :)