Hátraarc

Mégis visszamegyek a régi helyemre, nem nekem való feladat ez, vagy nem itt, vagy nem így, nem tudom. Laci nagyon nehezményezi, hogy visszaléptem: félt, teljes joggal. Nekem viszont elmúlt az a kínos érzésem, hogy valaki más él helyettem, eszköz vagyok, kinyújtott kéz . Képtelen vagyok ráhagyatkozni erre az érzésre, ugyanúgy, ahogy nem hiszem el, hogy megtart a víz, ha elengedem magam (úgyhogy nem is tudok úszni, pedig megtartana, tudom, csak nem hiszem). Úgyhogy vízzé válok ismét.

Bár igaz, mikor Spanyolországban voltunk, úgy megörültem a tengernek, mint egy gyerek. Egészen lenyűgözött a hullámok ereje: csak dobáltattam magam a deszkába kapaszkodva, ki se lehetett imádkozni a vízből.