Terike nénitől kaptam egy jó köteg Nők Lapját. Nagy elánnal kezdtem hozzá, hogy magamévá tegyem, elsősorban Schaffer Erzsébet írásai miatt. (Nem megy a kétpontos "a".) Egy ideje egyébként is játszom a gondolattal, hogy hetente betérek majd újságért abba a Víg utcai kis trafikba, ahol az az édi kis fekete pitbull őriz és véd, akit jószerével le se lehet vakarni, imádom. Hetente megveszem majd a Nők Lapját és beküldöm a hét levelét. Felfedezik, mekkora tehetség vagyok, állással kínálnak meg majd és a helyemre kerülök. (Kicsit megilletődötten, de feltartóztathatatlanul.)
Szóval: olvasgattam, olvasgattam és egyre inkább lelombozódtam. Az újság a fő irányvonalat és igazmondást tekintve alig volt jobb, mint a Reader's Digest. Olyan optimizmus lengi körül a cikkeit, hogy még!... Jó, tudom én , hogy nőnek lenni nem könnyű műfaj, és néha erőt adhat egy-egy ilyen olvasmány, de az egész mégis erősen habostorta- jellegű: nem igazi étel.
Nagy kiábrándulás volt.
Szóval: olvasgattam, olvasgattam és egyre inkább lelombozódtam. Az újság a fő irányvonalat és igazmondást tekintve alig volt jobb, mint a Reader's Digest. Olyan optimizmus lengi körül a cikkeit, hogy még!... Jó, tudom én , hogy nőnek lenni nem könnyű műfaj, és néha erőt adhat egy-egy ilyen olvasmány, de az egész mégis erősen habostorta- jellegű: nem igazi étel.
Nagy kiábrándulás volt.
3 megjegyzés:
Én is valahogy így vettem egyet még régen(Gyömrőn).Ugyanez jött le nekem is.Nem hiszem, hogy nők ópiumát kéne írni, árulni.
Ja, és érezd magad nem hitelesnek TE.
Rehabilitálom a Nők lapját. A múlt héten kísérletképpen vettem egyet és tetszett.
Megjegyzés küldése