2009. április 16., csütörtök

Szabadság

Csak azért írom le, hogy el ne felejtsem: a múlt héten egyszer blattyogtam hazafelé munka után. Egy tuja mögül valami kopogást hallottam. Egy növendék lovacska kocogott el mellettem, de olyan fejjel, mint aki azt mondja: nincs itt senki. Nem láttál. Félelmetes volt, ahogy egy forgalmasabb út felé indult. Egyre babonásabb vagyok.

Nincsenek megjegyzések: