2009. április 9., csütörtök

Korrektúra

- Szia, csak azért hívlak, mert véletlenül egy határozatot adtál az irattáros anyaghoz, de itt az van, hogy a két helyre kell küldeni. Hozol le még egyet?
- Nem én hibáztam.
- ???
- Drága jó főnökünk minden határozatot bekéret magához, és belejavítgat. Én kijavítom, és akkor nyomtatok belőle két példányt, és az kerül le hozzád. Az történhetett, hogy most valamiért nem javított bele , ezért a titkárnő azt hitte, ez a végleges és levitte az irattáros anyaggal.


10 évvel később:

- Szia, te vagy a rendszergazda? A nyomtatóm Times New Romanben az "ö"betűt feljebb nyomtatja. Csinálj már vele valamit.
- Az egy tizenöt éves nyomtató. Ki tudja, honnan kukázták ki a rendőrséghez. Válts betűtípust, ott a Courier például. Azért ez nem a Népszabadság.
- Nem váltok. Times New Romanben írok, 13-as betűméretben.

Ez utóbbi egy operatív nyomozó volt... Rugalmas, alkalmazkodó, észrevétlenül csalja hálójába az alvilág nagyágyúit, nyilván.
A túl hosszú szolgálati idő ezt teszi a konstruktív gondolkodással, ha nem vigyáz az ember.

1 megjegyzés:

Alma írta...

jó ég!Nagyon tanulságos!Kell valami biztonságos és állandó, ha más nem, akkor a betűfajta.