" Az második világháborúban egy magyar alpesi vadászegység hadnagya kiküldött néhány felderítőt a hófödte hegyekbe. Hamarosan nagy pelyhekben hullani kezdett a hó és a felderítő csapat nem tért vissza. A hadnagynak súlyos lelkifurdalása volt, hogy a halálba küldte az embereit, ám azok néhány nap múlva szerencsésen visszajöttek. Elmesélték, hogy a nagy hóban teljesen eltévedtek és már várták a halált. Egyszer csak az egyikük észrevette, hogy a hátsó zsebében van valami ronggyá gyűrt papírféle. Kiderült, hogy egy térkép. Nagy nehezen sikerült azonosítaniuk, hogy hol vannak. Sátrat vertek és nagy nehezen kibírták a havazás végéig. Akkor elindultak, és bár a térkép nem igazán volt pontos, szerencsésen visszataláltak. A hadnagy elkérte az életmentő térképet, hosszan nézegette, és megdöbbenve látta, hogy nem az Alpok térképe, hanem a Pireneusoké."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése