Nem egészen olyan volt, mint amit vártam, de azért megérte elmenni. Kicsit elcsendesedtünk, meditálgattunk, légzésgyakorlatokat végeztünk, utána beszélgettünk a többiekkel. A táv nem volt valami hűha, talán 8-9 km némi szintingadozással. Volt egy pihenő, mikor egyedül bóklászgattunk. Én meg rájöttem, hogy magányosan is tudok túrázni, ha úgy alakul, hogy nincs partnerem.
4 megjegyzés:
Az az utolsó mondat... ezzel már én is voltam így, több dolog kapcsán. Sőt, én szó szerint is túráztam már egyedül. Megkérdezhetem, milyen csapathoz csatlakoztál?
Szedett-vedett társaság volt, akihez taichizni fogok járni, az a "srác" szokott időnként ilyen meditálgatós kirándulásokat tartani.
Szeretek társaságban túrázni, nagyonis, de annak is megvan a vitathatatlan varázsa, ha az ember egy kicsit egyedül lehet. Most igazából kényszerhelyzet is, mert Laci meghúzta a hátát, tehát ő több hétre biztosan kiesik. Nekem az őszi túrázás olyan komoly erőtartalék a télre, amiről biztosan nem fogok lemondani. Eddig azon vacilláltam, kit állíthatnék csatasorba...ma rájöttem, így is jó.
Kár, hogy nem lakom közelebb, de az is, hogy erre nincsenek hegyek... :(
Na igen, "kicsit" macerásabb Szegedről kirándulni, eleve 2,5 óra, míg Budapestre érsz. Viszont pont a Nyugatiból indul vonat Vác felé,onnan már rengeteg szép hely közel van. Én a múltkori Szeged-Ruzsa kirándulásunkkor letettem a voksom a hajnali vonatok mellett. Most persze gondolom,kisebb gondod is nagyobb lesz annál, hova is kirándulhatnál :)
Megjegyzés küldése