Rutkai Bori: Keresztúton

körösztúton nagy a tömjén
biztos felborult egy templom
két lába az égnek mered
szomorú dal onnan ered

kurvák önfeledt csoportja a téren
a Szűz csillagjegy konstellációjába
rendeződik éppen

jaj, de nagy a te sátrad
és véd a te pléded
a bűnök muskátliját
szívemből kitépted

a bűnösök bokrétája
a templomtoronyba akadva
a Jóisten leszüreteli
s mint egy ikebanát, úgy nézi

a szívagyú hunyó kunyhójánál 
megint hiába vártalak
ha holnap sem jössz, majd az eső
ül ölembe, ül ölembe helyetted