Hidegvérrel

Truman Capote: Hidegvérrel c. könyvét olvasom. A történetről már két filmet is láttunk, most azt mondom, a Philip Seymour Hoffmann-féle volt a jobb.

Más: ha egy héten keresztül folyamatosan szedni fogom az omega3 és a gingko-kapszulát, már nem lesz rá szükségem.

Szívesen írnék egy kis posztot Stephen Hawkingról, a zseniális asztrofizikusról. Nem azért szorítom be ide, mert nem érdemel meg egy külön bejegyzést, hanem mert nincs rá időm. Alapvetően lenyűgöz a játékos gondolkodás, amivel megközelíti az Világegyetem talányait. Az egyetlen, ami kritikussá tesz a világképével szemben, a rettegés, amit Zsófiból kiváltottak az ismeretterjesztő filmjei. Napokig úgy falta, mint Alma a horrorfilmeket, utána meg hetekig szorongott. Ettől rögtön felébredt bennem a kisördög: aha, ez az egész a gonosz kis nyomorék bosszúja az egészségeseken - nesze nektek, így élvezzétek az életet, ha tudjátok. Ennyi. Csak azért írtam ezt le, hogy dokumentáljam: nem vagyok aranyszívű tündérke. Bennem is van rosszindulat.