Gyerekszáj

Laing: Beszélgetések gyerekekkel c. könyvét olvasgattam tegnap. Erről eszembe jutott, hogy régebben én is gyűjtögettem  a jobb sztorikat- műár amit el nem felejtetem leírni. Hálás téma, ezért most kimásolok egyet-kettőt az akkori termésből (ugye Laci, hogy nem hiába töltöttem az időt az index fórumon? Most onnan másolgatok:)

2008.06.

"Úgy szeretem a gyerekekben, hogy olyan nagyvonalúan kezelik a dolgokat. Ma a lányom egyik barátnője két perccel kutyafürdetés után jött: minden úszik, szőrcsomók szerteszét, stb. Próbálom kicsit mentegetni a helyzetet, erre ő:

-Engem nem zavar a kupleráj, nálunk is ugyanez van, leprafészek:D

Kicsire nem adunk."

"A gyerekek pár napja kaptak egy új nyulat a meglévő mellé. Nagyon izgalmas, ahogy a két nyuszi ismerkedik, sokat kergetőznek, most alakul ki a ranglétra, stb. Megyünk az oviba, a kicsi (Dóri):

- Anya, kaphatok szülinapomra még egy nyulat?

-??? Semmiképp, már így is elegen vagytok abban a szobában.

- Akkor halat? Nem, cápát!! Két cápát és majd harcolhatnak.

- És hova teszed?

- Lesz tengerünk is, ott fognak úszkálni.

- ...

- És két bikát is akarok és bikaviadalt fogunk rendezni. És én leszek a kendős és majd kendőzhetünk.

Mi lenne, ha fiút szülök?"

"Fiam: -Mi az az agregátor? Tudom. Agglegény-generátor."

"Dórival mentünk a minap az oviba, az egyik villanyoszlop mellett megláttunk két ledobott pulóvert. Dóri: Hú, valakit megettek a farkasok!"

"A gyerekeimet szándékosan nem vallásosan neveltem, hadd találja meg mindegyik a neki való Istent, ha eljön az ideje. Ennek azért megvannak a negatívumai, kissé alulműveltek e téren. (Már nem sokáig.)

Tegnapelőtt néztünk egy filmet, amiben a haldoklónak éppen az utolsó kenetet adták fel. A kicsi megrökönyödve:

- Mit adnak a bácsi szájába?

- Szent ostyát.

- Miért?

- Az a szokás, ha valaki az összes rosszat megbánja, amit tett, a pap megbocsát neki és ad neki egy...egy...

A nagylányom:

- Jutalomfalatot."

"...az én legkisebb gyerekem vette fel azt a szokást, hogyha nem ízlett neki az ebéd, kiült a kertkapuba a kuka tetejére, onnan leste a szomszédokat. Ha meglátott egyet, elpanaszolta neki, hogy nincs mit ennünk(!) és nem tudna-e neki hozni valami finomságot. A szembeszomszéd-néni volt a kedvence, mert mindig süt valami finom sütit és imádja a gyerekeket." Tényleg, ez szállóigévé is vált nálunk: Terike néni, nagyon éhes vagyok!

"Dóriék(5) tegnap kirándulni voltak az ovis csoporttal. Itthon meséli:

-Képzeld, anya, K. meg merészelte fogni Dönci kezét, pedig ő az ÉN szerelmem. (Szünet)Ha még egyszer meg meri tenni, akkorát rúgok bele, hogy a Marsig repül. (Szün, szün)Űrruha nélkül."

"Dóri tegnap nagy komolyan bejön a konyhába. Leül.
-Most imádkozni fogok. (Leszegi a fejét, szorosan összezárja a szemét, kéz összekulcsol.) Látod, anya, így kell.
Én: ha imádkozol, akkor megköszönheted Istennek, ha valami jó történt veled, elmondhatod neki, amit a legjoban szeretnél, stb.
Dóri (az előző pózban): Kérlek Istenem, játssz velem egy kicsit!"

Van még sok. Tényleg, milyen régen "jártam" ott!