2009. április 26., vasárnap

A dialektika halála

Hérakleitosz szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Osho még tovább megy: egyszer sem léphetünk ugyanabba a folyóba, mert közben is változik. Egyikük sem ismeri M.-t.
Kolléganőm, M. a dialektikus gondolkodásmód élő cáfolata. Az ő emlékezete az élet -számára- megrázó pillanatait szárazjéggel dermeszti meg, és ebben a bizarr galériában kalauzol minket nap, mint nap. Régvolt elődeim minden baklövését kívülről fújhatnám, ha nem untam volna már régen halálra. Külön szobában találhatók a sérelmek, annak bizonyítékaként, hogy a rendőrök nem veszik emberszámba a közalkalmazottakat. Innen nyílik a férfiemberek által elkövetett tiszteletlenségek és aljasságok tárlata.
Amiről a sci-fisták csak álmodnak, azt én naponta átélhetem: a Segédhivatal feliratú ajtón át egy időhurokba léphetek és élhetem az életem minden hétköznap fél nyolctól négyig.
Köszönöm, M.

2 megjegyzés:

Alma írta...

Az ilyen embereknek feldolgozatlan szülői traumájuk van, amit kivetítenek másokra, ezért személytelen, tehát megbocsáthatatlan és elfelejthetetlen minden új konfliktus.

ixchel írta...

Talált, süllyedt.