Jó régen nem írtam.
Több új szórakozásom is van . Az egyik egy könyv, amit szülinapomra kaptam: Különös történetek különös elméknek. A vonaton szoktam olvasgatni: két-háromoldalas szösszenetekben meséli el 10-15 szereplő hol párhuzamosan, hol egymást keresztezve futó történetét. A mottója: vagy meggyógyít, vagy az őrületbe kerget. Teljesen őrült sztorik olyan emberekről, akik fogják magukat és hirtelen más irányt adnak az életüknek, vagy valami tragédia, vagy nagy sokk éri őket és muszáj az új helyzetben valamit alakítani. A kritikus pillanatokban mindig megjelenik egy lény (talán angyal, talán gyógyító), aki elmondja a tutit. A fejezetecskéket egy-egy kis tanulság, vagy öngyógyító gyakorlat zárja le, amit egy ilyesmi szituban érdemes átgondolni. Nem nagyon szeretem az ilyen könyveket, mégis tetszik. Egyrészt: a humora miatt. Másrészt meg a perspektívaváltás miatt, amit a történetek olvasása közben élek át. Köszi, Tünde!
A másik: Laciék elkezdték tartalommal feltöltögetni az audioland.hu-t. Nem mintha eddig nem lettek volna benne cikkek, csak valahogy lassacskán csordogáltak. Nem zárkóznak el az elől, hogy én is írjak bele koncertajánlókat, CD-ismertetőt, zenetörténeti cikkeket, stb. Teljesen felvillanyozott, hogy valami értelmes témáról is írhatok, úgyhogy a magam nyugdíjas éticsiga tempójában elkezdtem összeszedegetni az anyagot valamihez, ami régóta érdekel: a kasztrált énekesekről. Mivel nincs pénz, nincs határidő, tulajdonképpen ráérek, mégis valamiféle keretet ad, hogy ne szóródjon annyira szét a figyelmem, úgyhogy roppant hasznos.
Ami a legnagyobb örömet és megnyugvást adja mostanában számomra, hogy elkezdtünk kirándulgatni Lacival a Pilisben. Egyelőre két túránk volt, amint a facebookon is látható: a Kevély-hegy és a Holdvilág-árok és környéke. Ha eljön a tavasz és kicsit hosszabbak lesznek a nappalok, messzebbre is merészkedhetünk. Ezt a két túrát kedvcsinálónak szántuk, de önmagukban is szépségesek és élvezetesek voltak. Ilyen szép szülinapi ajándékot már régen kaptam. Ez tényleg az én évem.