Kerestem valami normális leírást erről a filmről, de nem találtam. Nem koherens egész, olyan, mintha szilánkokból állította volna össze valaki nem túl ügyes kézzel, sok ragasztóval. De így, töredékesen, elbénázva is van benne valami, nem beszélve a zenéről, ami szintén sok hibát elfed. Szerettem volna egy olyan képet feltenni, ahol látszik, hogy mi is ennek a Klein Gizellának az igazi kínja és gyógyszere (mert a filmben ez is szépen volt fényképezve), de ilyet nem találtam. Most vagy én értettem félre a történetet, vagy mindenki más.
2010. november 21., vasárnap
2010. november 20., szombat
Szakaszos megújulás
Csermely Péter blogjában olvastam:
"Hadd hozzam a szakaszos megújulás parancsa illusztrálására a kismadár énektanulásának számomra nagyon fontos példáját. A kismadár nem úgy tanul meg szépen énekelni, hogy egyre jobban és jobban és még jobban énekel. A kismadár éneke reggel még szegényes. Estére már sokkal gazdagabb lesz, mert a nap közben szorgalmasan tanult. Aztán jön az éjjel. A kismadár éjjel felejt, és csaknem ugyanolyan szintű énektudással kezdi a következő napot, mint ahogyan az előzőt kezdte. Hülye ez a madár? Evolúciós selejt? Mire jó ez a sziszifuszi énektanulás, ami sokszor annyi energiát invesztál ezzel a felejtéses marhasággal annál, mint amit felejtés nélkül kellene? A madár azért felejt, hogy szabaddá tegye magát egy még szebb ének kifejlesztésére. Ha nem felejtene, tanulni sem tudna többet. Bennragadna az első nap végére elért énektudása zsákutcájában. Pontosan ilyen zsákutcákban tipródunk életünk jelentős részében. Ezek a zsákutcák nem értéktelenek. Életünk szinte minden zsákutcája egy-egy lokális optimum. Az a legtöbb, amit ki tudtunk hozni magunkból épp ott és épp akkor. A legtöbb, amit a kismadár aznap megtanulni tudott. De a lokális optimumban való megragadás a legtöbb esetben elérhetetlenné, megtalálhatatlanná teszi a globális optimumot, életünk igazi célját. A kismadár sose lesz igazi nagy Énekesmadár. Ezért kell meglazítanunk néha a köteleket pontosan úgy, ahogyan a kismadár meglazítja az addigi énektudását akkor, amikor alszik, és – látszólag – bamba, hülye tyúk módjára felejt."
"Hadd hozzam a szakaszos megújulás parancsa illusztrálására a kismadár énektanulásának számomra nagyon fontos példáját. A kismadár nem úgy tanul meg szépen énekelni, hogy egyre jobban és jobban és még jobban énekel. A kismadár éneke reggel még szegényes. Estére már sokkal gazdagabb lesz, mert a nap közben szorgalmasan tanult. Aztán jön az éjjel. A kismadár éjjel felejt, és csaknem ugyanolyan szintű énektudással kezdi a következő napot, mint ahogyan az előzőt kezdte. Hülye ez a madár? Evolúciós selejt? Mire jó ez a sziszifuszi énektanulás, ami sokszor annyi energiát invesztál ezzel a felejtéses marhasággal annál, mint amit felejtés nélkül kellene? A madár azért felejt, hogy szabaddá tegye magát egy még szebb ének kifejlesztésére. Ha nem felejtene, tanulni sem tudna többet. Bennragadna az első nap végére elért énektudása zsákutcájában. Pontosan ilyen zsákutcákban tipródunk életünk jelentős részében. Ezek a zsákutcák nem értéktelenek. Életünk szinte minden zsákutcája egy-egy lokális optimum. Az a legtöbb, amit ki tudtunk hozni magunkból épp ott és épp akkor. A legtöbb, amit a kismadár aznap megtanulni tudott. De a lokális optimumban való megragadás a legtöbb esetben elérhetetlenné, megtalálhatatlanná teszi a globális optimumot, életünk igazi célját. A kismadár sose lesz igazi nagy Énekesmadár. Ezért kell meglazítanunk néha a köteleket pontosan úgy, ahogyan a kismadár meglazítja az addigi énektudását akkor, amikor alszik, és – látszólag – bamba, hülye tyúk módjára felejt."
Cadik membran
Ákos mutatta, nekem tetszik. Kicsit magányossá is tesz átmenetileg, mert egy olyan tudatállapotba, hangulatba sodor, amikor nem örülök, ha más is itt van. Mégis fontos néha egy-egy ilyen kis merülés.
2010. november 15., hétfő
Logika
A munkahelyi WC-t, mosdó felújítás miatt 3 hétig nem üzemel a mi emeletünkön. Szóval három hétig se kézmosás, se teafőzés, a többit mindenki ott intézi, ahol tudja. Hál'Istennek a hátsó irattárban van egy komplett fürdőblokk - özönvíz előtti, hátborzongató, de van. Ma szépen kitakarítottam a WC-t, és lehúztam, erre elkezdett ömleni a hátuljából a víz.... Akik elöl verik szét az egyébként szintén régi, de hibátlan WC-t, (ami le is volt betonozva!) szerencsére még romlatlan ifjak, úgyhogy külön szolijegy és stb. nélkül hátrajöttek és körbefújták valami ecetszagú tömítőizével, úgyhogy használhatjuk...
2010. november 14., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

