Stalker (orosz sci-fi 1979 - Tarkovszkij)

Ákos dicsérte, én is szívesen megnézném.

Rubicon, amíg nem jut eszembe jobb cím

Tegnap nem ültem a géphez, úgyhogy most mesélem el, hogy Laci sütött nekem szülinapi tortát. Olyan aranyos. Kicsit irigy is vagyok, mert első nekifutásra szebben díszítette fel a tortát, mint ahogy én szoktam, de jobban örülök, mint irigykedem.  Fényképes bizonyíték holnap lesz, mert Ákos mindenhová magával viszi a fotómasinánkat, aminek a memóriájában vannak.

Új frizura

Ez lett volna az eredeti, és a fodrásztól kijöveteltől számítva mintegy 16 órán keresztül így is állt. Aztán fokozatosan egyre hullámosabb lett, pillanatnyilag minden fáradozásom ellenére arra áll, amerre akar. Laci szerint fiús, úgyhogy már nem olyan boldog és elfogódott, mint múlt héten szerdán és csütörtökön. Fénykép pénteken lesz, normális, nappali fényben elkövetve.

Ez a haj jobban tetszett volna, de ehhez ilyen szép vékonynak kell lenni. (Arcforma)

Holnap lesz egy hete, hogy rövidre vágattam a hajam, mégse bírom megszokni (bár általános ováció követte a lépést, állítólag jót tett). Ma a Kes-ből kifelé jövet megpillantottam a tükörképemet az üvegajtóban és majdnem előreengedtem...

Zsolti rajzok

Lili megörökölte Zsolti rajzait. Ma este áthozta őket, hogy válasszunk belőle. Tudom, hogy szívesen adná, de nincs szívem elkérni - biztosan hiányozna egyik-másik. Hogy meg ne sértsem (és mert tényleg tetszenek), mind a hetvenötöt beszkenneltem, az eredetit meg visszaadom.

Hogy lehetett egy ilyen aranyos kislányt így cserbenhagyni.

Triste

Borzasztó, hogy már megint nem álmodtam semmit.

Almaság

Mindig imádtam neveket adni, lányneveket különösen - legszívesebben kettesével osztogattam volna a gyerekeknek, de szerencsére még emlékeztem rá, mennyire nem praktikus ez az életben, úgyhogy mindenkinek egy jutott. 

Mikor Almát vártuk, mint első lánynak, valami nagyon szép, nőies nevet szántam neki, mint az Éva, Anna, Laci kérésére lett végül Alma, mert ez még lágyabb, benne van a gömbölyűség, édesség, frissesség,  és még annyi minden, ami egy kislány és később egy nő lehet. Az oviban még rendben volt, de az iskolában már határozottan rühellte a nevét, mert számtalan csúfondáros megjegyzésre adott lehetőséget. Főleg itt, egy vidéki iskolában furcsállták a Dzseniferek, Mercédeszek és társaik. Nem sok vigaszt jelentett, hogy más neveket is kifiguráz, aki akar. "Miért nem hívtok Katinak?" 

Aztán a gimiben egy időre megbékélt a nevével, de most ismét újat talált magának: most Lillának hívja-hívatja magát... Itthon rá szoktam szólni, ha a tesóit kijavítja, de hogy a haverok hogyan szólítják, az nem izgat. Most egy második keresztnévre gyűjtöget.  Bosszant, de ez most úgy tűnik, egy olyan híd, amin nem tudunk egyszerre mindketten átmenni. Erőltethetem, hogy azonosuljon egy névvel, amit én adtam neki, ahelyett, amivel ő érzi azonosnak magát. Az első nevében benne van minden, ami eddig történt vele, az egész gyerekkora, ezt kár lenne megváltoztatni, de egy második keresztnév még belefér.