Eléggé nehezen viselik a szobanövényeink ezt fénytelen lakást. Rossz nézni, ahogy dobálják le a leveleiket. A szobafenyő kezdi összeszedni magát, mióta az ablak elé húztuk: tele van új hajtásokkal. Nagyon akar élni. Mikor leültem mellé írni, végigisimítgattam és egész ágak estek le róla. Ijesztő volt. Kicsit olyan, mint a mi életünk.
Nagyon nehéz nekem ez a mostani időszak, de közben meg olyan termékeny. Rengeteget beszélgetünk magunkról, egymásról és közben sok illúziót veszítünk el, ez egy elég fanyar szájízt hagy az emberben. Közben viszont végre érlelődik, növekszik valami új, amit még nem igazán értünk, nem látjuk a végét. Még a pangás időszaka, de már fortyog, készül valami új. Bármi is lesz, nagyon időszerűnek érzem ezt a megújulást és örülök neki.
https://www.youtube.com/watch?v=D7KXq6RJ0PA
https://www.youtube.com/watch?v=D7KXq6RJ0PA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése