2012. június 10., vasárnap

A véletlen szerelem

Dórikám írta, akitől lelkiismeret-furdalás nélkül idézgetek nyakra-főre:




Akkor találtam meg eme örökbecsű művet, mikor a lányok szobáját raktuk rendbe Anyuval. Azóta ha valamit nem akar túlbonyolítani, azt mondja: azt csá.


Igazán nem szeretném a blogot a körlevelekben küldött diavetítésekhez hasonlóvá tenni, na nem mintha a gondolataim magasabb nívót képviselnének, mint az általam idézett, méltán híres kedvenceiméi, de belőlük sok van, belőlem meg csak egy. A most következő idézetet mégis ide szánom. A Nyitott Akadémia postolta nemrég a facebook-on. Hosszú, de igaz.


Charlie Chaplin a 70. születésnapján írta az alábbiakat:

1. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

2. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

3. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak, és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek. Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

4. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok, és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek. Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

5. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet, és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban. Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.

6. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam. Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.

7. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem. Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.

8. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.

9. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált. Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

10. Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek. Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.


2012. június 8., péntek

"A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet."


(János 1.levele 4;18)

2012. június 6., szerda

Hát vége a kilenc napi nyugalmamnak, Laci hamarosan hazaérkezik a csajokkal Görögországból. Tényleg nagyon nyugis volt így: tettünk-vettünk, jókat főztünk, sétálgattunk, sokat beszélgettünk és nagyon keveset tévéztünk. Anyuval is, Ákossal is könnyű együtt működni, én se vagyok egy idegbajos típus, nagyon jól elvoltunk. Jó sok dolgunk volt, napi nyolc órákat simán elpakolásztunk. Nem mondhatnám, hogy majd megvesztem a lányok után, és őszintén szólva, azt se bántam, hogy Lacihoz se kellett alkalmazkodni: hullámszerűen tört rám néha a hiányérzet, ennyi.   
Most mégis olyan boldog és izgatott vagyok, úgy várom, hogy berobbanjanak ismét: életem sava-borsa, drágaságaim.

2012. június 4., hétfő


Mindig is szórakoztattak az enyhén zakkant emberek, de csak bizonyos távolságból. Éppen ezért megrázó élmény régi baráttól a szabadkőműves világuralmi törekvésekről hallani. Vagy az én flegmámon szenved hajótörést megint valami fontos információ, vagy tényleg mellékvágányra sodródott az ex-hitgyülis barátja és annak agymenései által az én két lábbal a földön álló, talpraesett barátném. Mikor egy Kossuth rádiós ifjúsági műsorban is a szabadkőművesek kezét látja, az nem jó jel. Vagy tényleg nincsenek véletlenek és ilyen ügyesen manipulálnak bennünket? Az a baj, hogy nem hiszek abban, hogy ennyire körmönfontnak kellene lenni, hiszen a  cél nem az, hogy mindenki szabadkőműves legyen, hanem a pénz és a hatalom. Miért kellene ehhez a színre lépni? 
Vagy a világhálón terjedő Vodafone reklám, benne Balázs, mint az Antikrisztus??? Most komolyan. Egy reklámnak rövidnek kell lennie és hogy a megfelelő hatást elérje, a szimbólumok nyelvén beszél. A beszűkült gondolkodású ember persze mindenbe azt lát bele, amit akar. 
És a denveri repülőtér? Ugyan már.
Ma kimentünk Ákossal a tóhoz. Nem a strandra, hanem a horgásztóhoz, mert ott akart rajzolni, én meg a felhőket fényképezgettem a telefonommal. Olyan gyönyörű, harapnivaló felhők kavarogtak az égen, élmény volt nézegetni őket, éppen mire is hasonlítanak. Felhő-Anubiszok, sárkányok, szárnyas oroszlán, papucs orrán pamutbojt. Hátha éppen az élet, az anyagi világ a legnagyobb csoda, amit átélhetünk? Még ha csak káprázat az egész, akkor is megéri, hogy itt lehetünk.

2012. június 3., vasárnap

Nagyon szeretem a selymet. Télen fűt, nyáron hűt, rendkívül kellemes viselet, nem úgy, mint azok a szaténszerű műszálas szarok, amikben fél perc alatt leveri a víz az embert. Azonkívül a sznobizmusomnak is jót tesz. Újonnan szinte megfizethetetlen, de hát mit veszek én újonnan? A kedvenc 100Ft-os turisomnál ma sikerült egy bézs színű selyempizsamát "lőni", ebben feszítek itt a számítógép előtt. Nem egy különösebben vágykeltő darab, inkább aranyos, mint a legtöbb pizsi. Ahogy felvettem, éreztem, hogy ez kb. olyan komoly lelkierőt igénylő feladat elé állít, mint alkoholistának reggelente a felesüvegre nézni - nem lesz kedvem átöltözni, ebben flangálok majd itthon? Három  hét betegállomány után egyébként is egyre léhább leszek, hát még így. Sose voltam még táppénzem, betegkartonom se volt, bármi bajom volt, lábon kihordtam, avagy szabadságból oldottam meg. Éppen most roggyanok meg? De azért jó ám itthon lenni, bár anyagilag nagy érvágás, de egyrészt nem szeretném, ha szétnyílna a hasam, másrészt meg akkora ajándék, hogy huzamosabb időt a családommal tölthetek, ennek a gyümölcseit még évekig szedegethetjük. 

2012. június 2., szombat

David Bowie: Afraid




I wish I was smarter
I got so lost on the shore
I wish I was taller 
Things really matter to me

But I put my face in tomorrow
I believe we're not alone 
I believe in Beatles
I believe my little soul has grown 
And I'm still so afraid

Yes, I'm still so afraid
Yea, I'm still so afraid on my own
On my own 
What made my life so wonderful?
What made me feel so bad?
I used to wake up the ocean
I used to walk on clouds 
If I put faith in medication
If I can smile a crooked smile 
If I can talk on television 
If I can walk an empty mile
Then I won't feel afraid
No, I won't feel afraid
I won't be Be afraid 
Anymore
Anymore
Anymore