2020. május 18., hétfő

Keftedes, vagy amit akartok (répafasírt)

Régen főztünk már itt. Volt egy izgalmas Steiner Kristóf recept, amivel szemezgettem, de végül gyáva voltam hozzá. Most valami visszafogottabbra vágytam, úgyhogy ennek most a leegyszerűsített verziója készült nálunk. 
Ezek lettek összedinsztelve:
4 nagy sárgarépa a nagylyukú reszelőn lereszelve
két közepes fej hagyma apróra felkockázva
6 gerezd fokhagyma
fahéj
őrölt bors, őrölt kömény, szerecsendió, friss, apróra vágott rozmaring, só
Én már erre a finom illatra értem haza, itt vettem át Lacitól. Mikor kicsit kihűlt a cucc, kétmaréknyi kesudiót és egy maréknyi pirított napraforgót ledaráltam. Ezeket kb.egy csészényi burgonyapehellyel, félcsészényi szezámpehellyel és kukoricaliszttel, meg egy kis búzaliszttel együtt a masszához kevertem, míg egy formázható masszát kaptam. 
Némi repceolajban közepes lángon kisütöttem. Irtó hamar megég amúgy, de van az a mérték, amikor ez még jót is tesz az ízének. A tányéron látható fasírtok a topmodellek közé tartoznak, csak mondom. Sokkal finomabbak, mint amilyen szépek. Nem azért, de az Ikeás zöldséggolyó a nyomába se érhet. (Viszont nincs is kész 5 perc alatt.) Tzatzikivel, salátákkal, vagy az imádott krumplipürével és áfonyalekvárral lesz az igazi.




3 megjegyzés:

Alma írta...

Megfőzi nektek Laci a mindennapi vegán betevőt?Nem semmi :)

ixchel írta...

Nem rossz házimunka.

Alma írta...

Az egyik nagy kedvencem a Kristóf féle répafasírt, csak nagyon macerás az elkészítése,Sári csinálta régen.Nekem nincs hozzá türelmem, ráadásul annyira finom, hogy totál mértéktelen leszek tőle.